Kicsit talán jobban ráálltak a csápjaim arra is, hogy mi is
a szitu néhány pesti ismerősömmel, ami tudom, hogy bár nem kimondottan "főváros specifikus" dolog,
de mégis, ha az országban az a hely az, ahol minden elérhető, akkor
ebből a szemszögből megközelítve könnyebb dolguk van, mint a vidékieknek, akiknek
egy csomó mindenért fel kell utazniuk, hiszen tudjuk milyen Budapest központú az ország.
Akikről most néhány szót ejtek, mind lányok, egészen jó fizetéssel, saját
lakással. Egyikőjük egyelőre nem tudja legyőzni a kisebbségi komplexusát, a
második mindenféle pótcselekvésekbe menekül és virtuális életet él a valódi
helyett, a harmadik pedig tipikusan „kétségbeesett szingli”, szintén tele kompenzációkkal.
Az egyik kedvenc énekesem pedig azt hiszem - főiskolai
tanulmányaim és az életben látottak alapján - hogy bár ő még nem tudja,
de komoly alkohol problémákkal küzd, és két végéről égeti a gyertyát. Biztos
kemény az éjszakázás, meg a popszakma, de vannak kiváló ellenpéldák is. Minden
esetre tőlem távol áll ez a fajta életszemlélet, mert szerintem, ha őrültséget
akarsz csinálni, akkor azt józanul tedd, akkor vagy fasza gyerek! Vagy nem? :)
Na de térjünk vissza (igen, ez most ilyen kanyargós, gombolyítós bejegyzés, ahol minden mindennel összefügg), hogy mi jellemezte most Pestet. Röviden: szürkeség, apokaliptikus hangulat, morcos,
beteges kinézetű emberek. A taxis cvíder, goromba, sehogy sem tudom
felvidítani. Ő baja, nem veszem magamra. Másik taxis remegő kezű bácsi volt,
aki a neje húsleveséről és rántott húsáról beszélt. (Erről eszembe jutott egy
kollégám, aki egyik nap rántott húst rendelt (a mellé járó sült krumpliból egy
falatot sem evett), utána lenyomott egy kávét tartós tejjel (ami még a melegben kibontva sem savanyodik meg érdekes módon...), majd egy
Snickers-szel végezte. Csak megjegyzésképp szeretném hozzátenni: amúgy gyomor refluxa
van... ) A vonaton egy lány ült velem szemben, aki mekis cuccot tolt: krumpli, hambi, kávé. Magamban csak azt mondtam:
„jajj”. Ez tök nagy szó ám, hogy már annyit fejlődtem, hogy csak ennyit
gondolok.
Visszakanyarodva, azt gondolom, elég nagy úr a manipuláció, és egyre nagyobb. (A manipulálható embereknek nincsenek önálló gondolataik, kételkedés nélkül elhiszik, amit lenyomnak a torkukon.)
No meg a "money-puláció"! Azt se felejtsük ám el!
Jajj. Én nem szeretnék
ilyen lenni! Nem szeretnék ilyen lestrapált, szomorú apámf@sza lenni! Szeretnék
ragyogni, bármi történjék is! Ezt most nagyon komolyan megfogadtam! Az is érdekes, hogy mostanában semmilyen karkötőket vagy egyéb bigyókat nem
aggatok magamra, annyira feleslegesnek érzem. Amit eddig csak szóban tudtam,
azt végre elértem gyakorlati szinten: nem a külső számít, hanem a kisugárzásod.
Mindig. Röviden összefoglalva ( és itt most bejön az, miért tértem ki kicsit a
táplálkozásra): az vagy, amit megeszel & az vagy, ahogy élsz & végezetül
az vagy, amit gondolsz magadról, a világról, az életről. Ezt gondolom, és egyre
jobban hiszek ezekben a gondolatokban!!
Mindannyian emberből vagyunk, mindannyian tévedünk, és
hozunk rossz döntéseket, ami rendjén van. Viszont hiszem, hogy az energiák csakis akkor
tudnak megfelelően áramolni, ha hagyjuk őket és nem blokkoljuk őket egészségtelen
táplálkozással, negatív gondolatokkal, berögzült félelmekkel (na ezen a téren aztán
nekem is van bőven dolgom, de szerencsére egyre inkább képes vagyok „megszelídíteni
a félelmeimet”, én ezt így szoktam fogalmazni).
Saját magam tapasztalataiból kiindulva, nézzünk pár „praktikát”,
amelyek - szerintem legalábbis - közelebb visznek önmagunkhoz, és egy minőségibb élethez. (Jó ezeket leírni,
és magamban is még jobban tudatosítani. Ha nem tartanám be az alábbi pontokat,
lehet erre hivatkozni, és akkor csúnyán el fogom magam szégyellni :) )
-
Minél inkább növényi eredetű ételek fogyasztása.
-
Sok napsütés.
-
Keresni a kiegyensúlyozott embereket, hiszen a
pozitív emberek töltik egymást.
-
Sport. (Bármilyen. Már napi 10 perc torna is
hatalmas előre lépés!)
-
Relaxáció, meditáció, és bármilyen hasonló
tevékenység. (E nélkül szerintem élni
sem lehet.)
-
NO tévé!
-
NO politika!
-
NO bulvár! (Ez a három csak eláraszt negatív
energiákkal, és semmi építő jellegűt nem ad.)
-
Minőségi (!) koncertek, színdarabok,
kiállítások. Kinek mi áll közel a szívéhez.
-
Sok jó zene! És tessék sokat énekelni, még ha
nincs jó hangod, akkor is! A zene örömforrás!
-
Őszinteség. Magunkhoz és másokhoz is. Még ha fáj is az igazság, akkor is.
-
Türelem. (Ritka nagy erény manapság…)
-
Önmagunk elfogadása és bevállalása,
szőrüstül-bőrüstül.
Süssön ki a Nap és ragyogjon a szívünk! Nagyon ránk fér! :-)
Most és mindörökké,
A.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése