Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - VI. rész

Interjú

Projectmunkámhoz már a kezdetektől fogva szerettem volna személyesen is készíteni egy interjút. Vágyam teljesült, ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy személyesen beszélgethettem az idegrendszeri betegségek fizioterápiájának egyik legnagyobb gyakorlati szakértőjével.

Interjúalanyom:

Dr. Nagy Edit

fizioterapeuta, humánkineziológus, angol-magyar orvosi szakfordító

- Egyes hematológiai betegségek kezelésében jó eredmények születtek, melyet az őssejtbeültetésnek köszönhetünk. Ez minek tudható be?

- Annak tudható be, hogy természetes élettani körülmények között a csontvelőben található hemopoetikus őssejtek képzik a keringésünkben résztvevő alkotóelemeket, sejteket. Tehát az őssejt része a fiziológiás utánpótlásgyártásnak a keringési rendszer alkotóelemeit tekintve. A csontvelő transzplantáció, mint az egyik legkorábban alkalmazott őssejterápia-típus, azért kecsegtet jó eredményekkel, mert a hematológiai betegségek lényege, hogy kóros alkotóelemek keringnek a vérben, tehát a gyártásfolyamattal van probléma. Az ide beültetett csontvelő transzplantátum, amely tartalmazza a hemopoetikus őssejtet, egy normál fiziológiás folyamatba kapcsolódik be, és innentől kezdve normál funkciójú fehérvérsejteket, vörösvérsejteket illetve egyéb alkotóelemeket termel.

- Ezek alapján elfogadott dolog, hogy a hematológ

iában használják az őssejteket?

- Azt gondolom, hogy amit elfogadnak a mai orvoslás szempontjai – például egy csontvelő transzplantáció – azokban az esetekbentudományos alapokon bizonyítottan hasznos az eljárás.

- Rengeteg gyógyíthatatlan neurológiai betegségben szenvedő ember ennek ellenére mégis kipróbálja az őssejtterápiát és Kínába utazik. Ezekben az esetekben lát-e valamilyen esélyt a gyógyulásra?

- Hát, ha a gyógyulás szót egyértelműen értelmezzük, akkor nem. Hiszem, hogy az idegrendszer olyan komplex működésű rendszer, amit csoportos őssejtbejuttatással sem lehet pótolni. A központi idegrendszer területén, az agyban ma is vita tárgyát képezi, hogy léteznek-e még aktív idegsejteket képző őssejtek. A tudomány mai állása szerint bizonyított, hogy két területen van őssejtek általi idegsejtképzés a központi idegrendszerben. Az oldalkamrák bélésében található zónában, illetve a hipocampus területén, ami a memória funkciókban játszik fontos szerepet. Egyéb területeken, például az agykéregben, mint például a mozgásirányításért felelős részen, a mozgató kéregben, egyelőre ellentmondásos eredmények születtek, hogy van-e új idegsejt képzés. A kutatók egy része azt publikálja, hogy nemcsak ezen az eddig ismert két területen van neurogeneratív őssejt, hanem más területeken is az idegrendszerben. Viszont a kutatók egy másik csoportja cáfolja, hogy bárhol máshol ezen a két ismert területen kívül képes lenne egy őssejt „gyökeret ereszteni”.

- Mit gondol arról a sok-sok súlyos neurol

ógiai betegről, akik ezen tények dacára mégis kipróbálják a módszert?

- Szíve joga mindenkinek kipróbálni azokat a módszereket, amikben hisznek, vagy pénztárcájuk engedi, de hiba lenne hiú reményeket táplálni bennük, arra vonatkozólag, hogy ezáltal teljes gyógyuláshoz juthatnak, hiszen pontosan a betegségük természete az, ami ezzel ellentmondásban van.

- Mit tart egészségügyi és mit tart etikai szempontból kiemelten veszélyesnek ebben a témában?

- Az egészségügyi vonalon nagyon sok nyitott kérdés van még, amire választ lehet, hogy csak évtizedek múlva fogunk kapni. Például az egyik ilyen nyitott kérdés, hogy hová jut el a bejutatott őssejt? Nem tudom ugyan, hogy az adott helyeken milyen módszerrel végzik az őssejtbeültetést, de ami riportműsort ezzel kapcsolatban láttam, úgy tűnt, hogy egy intravénás infúzióról van szó. Ebben az esetben, hogy az általánosan a keringési rendszerbe juttatott őssejtek hová jutnak el a szervezeten belül és hová nem, erre nehéz garanciát vállalni. Felmerül az a kérdés is, hogy egyáltalán ezek a szisztémásan a keringésbe juttatott őssejtek átjutnak-e a véragygáton és bejutnak-e a központi idegrendszerbe. Illetve, az is nyitott kérdés, hogy milyen egyéb hatást váltanak ki. Több kutatóban felmerült a kérdés, miután ezek sejtszaporodást előidéző sejtek, mi van, ha ez a folyamat elmegy a rosszindulatú daganatképződés irányába és lehet, hogy 20-30 év múlva kiderül, hogy a bejuttatott őssejtek a szervezetbe mégsem azt a hatást váltották ki, amit vártak, hanem egy rosszindulatú daganat kialakulását indukálták.

- Nézzük az etikai szempontokat.

- Az őssejteknek is különböző csoportjai vannak. Az ún. multipotens őssejtek embrionális életkorunkban vannak jelen és ezután differenciálódnak különböző speciál-differenciált őssejtek irányába. Egy ilyen differenciált őssejt például a hemopoetikus őssejt, amelyből már csak egyféle sejtek, a vér alkotóelemei tudnak kifejlődni. Ebből a sejttípusból például, soha nem tud egy idegsejt kifejlődni. Az etikai problémákat felveti az őssejt nyerésnek a kérdése, hogy honnan származik az adott őssejt. Nagyon sok országban a magzatokon való kísérletezést, a magzatok őssejtjeinek felhasználását egyelőre törvény tiltja.

- Sok olyan kérdés van, amely jelenleg még nincs tisztázva az őssejtterápiával kapcsolatban?

- Azt gondolom, hogy nagyon sok ilyen kérdés van, sőt a kérdések legtöbbje még nem kapott kielégítő választ jelen pillanatban. Jelenleg, kevés kivételtől eltekintve - mint például a leukémiánál a csontvelőtranszplantáció, mely egyértelmű pozitívum - neurológiai területen inkább kísérleti fázisúak ezek a kezelések, melyekben emberek önszántukból, reményvesztettségükből vesznek részt...

- Miért pont Ukrajnában és Kínában virágzik az őssejtturizmus?

- Nem ismerem a két országot közelebbről és csak a saját, nagyon zárójeles sejtésemet tudom válaszként adni. Feltételezem, hogy ezekben az országokban a hatályos törvények kiskapukat hagynak etikai vonalon, illetve nincs olyan szigorúan szabályozva – mint például az Amerikai Egyesült Államokban vagy az EU tagállamaiban.

- Hogy van az, hogy a hihetetlenül fejlett Amerikában még mindig csak kísérleteznek, mialatt a jóva

l elmaradottabb Kínában és Ukrajnában már alkalmazzák a módszert?

- Feltételezem azért, mert a kereslet határozza meg a piacot. Tehát amire van kereslet, arra lesz termék is.

- Reálisnak tartja a milliós nagyságrendű árakat?

- Nem.

- Bővebben?

- Ez számomra a legetikátlanabb viselkedések egyike, amikor valaki olyan emberek nyomorából próbál hasznot húzni, akik mindent megadnának az egészségükért és mindenüket odaadnák egy utolsó reménysugárért. Hiteleket vesznek fel az ingatlanjaikra, eladósodnak csak azért, hogy utolsó reményüket megpróbálják kiteljesíteni...

- Jogosnak tartja a hazai orvosok szkepti

cizmusát?

- Igen, abszolút. Hiszen sokkal több minden van ez ügyben, amire nem tudunk válaszolni, mint amire tudunk.

- Mekkora és milyen szerepet tulajdonít a médiának a hírverésben?

- A média óriási fegyver, és annak a kezében pláne veszélyes, aki ezt manipulációra használja. Nagyon sok elkeseredett ember a képernyő előtt ül és látja, hogy XY-nak sikerült, megpróbálta, akkor én is előteremtem a rávalót és megpróbálom, hátha. Meg lehet figyelni egy-egy médiában elhangzott egészségüggyel kapcsolatos téma után, hogy mennyivel nő az adott reklámozó forgalma. Manapság már szinte minden marketing fogás…

- Hazánkban több cég is gyárt ún. őssejttápláló kapszulákat. Ezekről mi a véleménye?

- Ezzel kapcsolatban megint csak intuícióm lehet. Manapság hatalmas fokú misztérium övezi azt a szót, hogy őssejt, hiszen az emberek nem tudnak sok konkrétumot ezzel kapcsolatban. Fél igazságokat tudnak, viszont belevetítik, kivetítik ebbe a témába az összes vágyukat, reményüket, így növelvén a jelenséget a misztikum szintjére. Azért szomorú ez, mert nagyon ígéretes területe az orvostudománynak, csak még nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Bármi, amiben benne van az őssejt szó, sokkal jobban eladható.

- Szedjem?

- Mindenki azt tesz az egészségéért, amit gondol, de a jelen kutatások alapján tudományos bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a fizikai aktivitás és a torna az, ami igazán növeli a számát az új neuronoknak. Amit biztosan tehetünk, ráadásul semmibe sem kerül, hogy mozogjunk rendszeresen, tornázzunk. A másik, ami nagyon fontos az idegsejtképzés szempontjából, hogy kerüljük a stresszt. Igazolt ugyanis, hogy tartós stressz hatására csökken az idegsejtek képzése a központi idegrendszerben.

- Egyéb tényezők vannak?

- Az alvásnak is van szerepe, a kielégítő alvás szintén fokozza az idegsejt képzést. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás szintén pozitív hatással bír.

- Új képregényhősök bukkantak fel a gyerekirodalom világában, a Super Stemmy-k. Mit gondol róluk?

- Egyértelmű marketingfogás: a szülők pénztárcájához leginkább a gyerekeken keresztül vezet az út.

- Na de egy átlagos gyerek nem foglalkozik az őssejtekkel…

- Átlagos gyerek valóban nem foglalkozik az őssejtekkel, de ha megkedveli a Super Stemmys-t, valószínűleg majd felnőttkorában is eszébe fog jutni. Az elkövetkezendő évtizedekben valószínű, hogy az őssejtterápia fogja játszani a főszerepet a paramedikális irányzatokban, vagy már remélhetőleg az orvosi irányzatokban is odáig haladnak a kutatások, hogy biztonságosan alkalmazhatóak lesznek.

- Laikus ember ennyi erővel azt gondolja, hogy ha van őssejtem csak kevés, vagy rossz minőségű, akkor megveszem 10000 forintért az őssejt kapszulát és attól majd hipp-hopp meg fogok gyógyulni.

- Ez a baj a mai magyar társadalommal, hogy az emberek többsége úgy vélekedik az egészségéről, vagy annak elvesztéséről, hogy csak be kell vennem a kapszulát és visszanyerem. Viszont az nagyon kevés emberben fogalmazódik meg, hogy az egészség az egy törékeny dolog és elsősorban azon múlik, hogy – leszámítva ugye a genetikai betegségeket – milyen életvitelt folytattak. Sokan természetesnek veszik az egészségüket, eszükbe sem jut, hogy tenni is kellene érte valamit, hogy ez fennmaradjon. Ez a probléma, hogy sokan azt gondolják: elég bevennem egy kapszulát és akkor mindent rendbe hozok. De nincsen például ,,mozgáskapszula”, nincsen ,,tornakapszula”, nincsen ,,helyes táplálkozás kapszula”. Én nem hiszek abban, hogy szintetikus anyagokkal maximálisan pótolni tudnánk azokat a sokszínű természeti értékeket, amelyek körülvesznek minket, azt a sok zöldséget, gyümölcsöt nem lehet egy kapszulában bevenni.

- Az egészségükkel kapcsolatosan mi a tapasztalata, mennyire lusták az emberek?

- Mindaddig, amíg nem kerülnek valamilyen súlyos szituációba, addig lusták. Persze tisztelet a kevés kivételnek, hiszen szerencsére ilyen is akad. Az emberek az egészséget az élet természetes velejárójaként értékelik, éppen ezért nehezen mozdulnak a helyes irányba, azért, hogy meg is maradjon az egészségük. Lehet, hogy így szocializálódtunk, ezt láttuk. Ha fáj valamink, akkor beveszünk valamit…

- Ajánlaná-e bárkinek is az őssejt terápiát vagy a kapszulát?

- Én csak a mozgást, és a természetes őssejtserkentő eljárásokat tudom ajánlani, hiszen ez irányú a képzettségem.

- Ha valamelyik családtagjával vagy saját magával történne valami, akkor sem menne bele egyik eljárásba se?

- Nyilván tájékozódnék, igyekeznék megérteni egy-egy módszer hatásmechanizmusát, hogy mi zajlik mögötte. De tájékozatlanul, a média felhívásának engedve: NEM!