Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - VI. rész

Interjú

Projectmunkámhoz már a kezdetektől fogva szerettem volna személyesen is készíteni egy interjút. Vágyam teljesült, ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy személyesen beszélgethettem az idegrendszeri betegségek fizioterápiájának egyik legnagyobb gyakorlati szakértőjével.

Interjúalanyom:

Dr. Nagy Edit

fizioterapeuta, humánkineziológus, angol-magyar orvosi szakfordító

- Egyes hematológiai betegségek kezelésében jó eredmények születtek, melyet az őssejtbeültetésnek köszönhetünk. Ez minek tudható be?

- Annak tudható be, hogy természetes élettani körülmények között a csontvelőben található hemopoetikus őssejtek képzik a keringésünkben résztvevő alkotóelemeket, sejteket. Tehát az őssejt része a fiziológiás utánpótlásgyártásnak a keringési rendszer alkotóelemeit tekintve. A csontvelő transzplantáció, mint az egyik legkorábban alkalmazott őssejterápia-típus, azért kecsegtet jó eredményekkel, mert a hematológiai betegségek lényege, hogy kóros alkotóelemek keringnek a vérben, tehát a gyártásfolyamattal van probléma. Az ide beültetett csontvelő transzplantátum, amely tartalmazza a hemopoetikus őssejtet, egy normál fiziológiás folyamatba kapcsolódik be, és innentől kezdve normál funkciójú fehérvérsejteket, vörösvérsejteket illetve egyéb alkotóelemeket termel.

- Ezek alapján elfogadott dolog, hogy a hematológ

iában használják az őssejteket?

- Azt gondolom, hogy amit elfogadnak a mai orvoslás szempontjai – például egy csontvelő transzplantáció – azokban az esetekbentudományos alapokon bizonyítottan hasznos az eljárás.

- Rengeteg gyógyíthatatlan neurológiai betegségben szenvedő ember ennek ellenére mégis kipróbálja az őssejtterápiát és Kínába utazik. Ezekben az esetekben lát-e valamilyen esélyt a gyógyulásra?

- Hát, ha a gyógyulás szót egyértelműen értelmezzük, akkor nem. Hiszem, hogy az idegrendszer olyan komplex működésű rendszer, amit csoportos őssejtbejuttatással sem lehet pótolni. A központi idegrendszer területén, az agyban ma is vita tárgyát képezi, hogy léteznek-e még aktív idegsejteket képző őssejtek. A tudomány mai állása szerint bizonyított, hogy két területen van őssejtek általi idegsejtképzés a központi idegrendszerben. Az oldalkamrák bélésében található zónában, illetve a hipocampus területén, ami a memória funkciókban játszik fontos szerepet. Egyéb területeken, például az agykéregben, mint például a mozgásirányításért felelős részen, a mozgató kéregben, egyelőre ellentmondásos eredmények születtek, hogy van-e új idegsejt képzés. A kutatók egy része azt publikálja, hogy nemcsak ezen az eddig ismert két területen van neurogeneratív őssejt, hanem más területeken is az idegrendszerben. Viszont a kutatók egy másik csoportja cáfolja, hogy bárhol máshol ezen a két ismert területen kívül képes lenne egy őssejt „gyökeret ereszteni”.

- Mit gondol arról a sok-sok súlyos neurol

ógiai betegről, akik ezen tények dacára mégis kipróbálják a módszert?

- Szíve joga mindenkinek kipróbálni azokat a módszereket, amikben hisznek, vagy pénztárcájuk engedi, de hiba lenne hiú reményeket táplálni bennük, arra vonatkozólag, hogy ezáltal teljes gyógyuláshoz juthatnak, hiszen pontosan a betegségük természete az, ami ezzel ellentmondásban van.

- Mit tart egészségügyi és mit tart etikai szempontból kiemelten veszélyesnek ebben a témában?

- Az egészségügyi vonalon nagyon sok nyitott kérdés van még, amire választ lehet, hogy csak évtizedek múlva fogunk kapni. Például az egyik ilyen nyitott kérdés, hogy hová jut el a bejutatott őssejt? Nem tudom ugyan, hogy az adott helyeken milyen módszerrel végzik az őssejtbeültetést, de ami riportműsort ezzel kapcsolatban láttam, úgy tűnt, hogy egy intravénás infúzióról van szó. Ebben az esetben, hogy az általánosan a keringési rendszerbe juttatott őssejtek hová jutnak el a szervezeten belül és hová nem, erre nehéz garanciát vállalni. Felmerül az a kérdés is, hogy egyáltalán ezek a szisztémásan a keringésbe juttatott őssejtek átjutnak-e a véragygáton és bejutnak-e a központi idegrendszerbe. Illetve, az is nyitott kérdés, hogy milyen egyéb hatást váltanak ki. Több kutatóban felmerült a kérdés, miután ezek sejtszaporodást előidéző sejtek, mi van, ha ez a folyamat elmegy a rosszindulatú daganatképződés irányába és lehet, hogy 20-30 év múlva kiderül, hogy a bejuttatott őssejtek a szervezetbe mégsem azt a hatást váltották ki, amit vártak, hanem egy rosszindulatú daganat kialakulását indukálták.

- Nézzük az etikai szempontokat.

- Az őssejteknek is különböző csoportjai vannak. Az ún. multipotens őssejtek embrionális életkorunkban vannak jelen és ezután differenciálódnak különböző speciál-differenciált őssejtek irányába. Egy ilyen differenciált őssejt például a hemopoetikus őssejt, amelyből már csak egyféle sejtek, a vér alkotóelemei tudnak kifejlődni. Ebből a sejttípusból például, soha nem tud egy idegsejt kifejlődni. Az etikai problémákat felveti az őssejt nyerésnek a kérdése, hogy honnan származik az adott őssejt. Nagyon sok országban a magzatokon való kísérletezést, a magzatok őssejtjeinek felhasználását egyelőre törvény tiltja.

- Sok olyan kérdés van, amely jelenleg még nincs tisztázva az őssejtterápiával kapcsolatban?

- Azt gondolom, hogy nagyon sok ilyen kérdés van, sőt a kérdések legtöbbje még nem kapott kielégítő választ jelen pillanatban. Jelenleg, kevés kivételtől eltekintve - mint például a leukémiánál a csontvelőtranszplantáció, mely egyértelmű pozitívum - neurológiai területen inkább kísérleti fázisúak ezek a kezelések, melyekben emberek önszántukból, reményvesztettségükből vesznek részt...

- Miért pont Ukrajnában és Kínában virágzik az őssejtturizmus?

- Nem ismerem a két országot közelebbről és csak a saját, nagyon zárójeles sejtésemet tudom válaszként adni. Feltételezem, hogy ezekben az országokban a hatályos törvények kiskapukat hagynak etikai vonalon, illetve nincs olyan szigorúan szabályozva – mint például az Amerikai Egyesült Államokban vagy az EU tagállamaiban.

- Hogy van az, hogy a hihetetlenül fejlett Amerikában még mindig csak kísérleteznek, mialatt a jóva

l elmaradottabb Kínában és Ukrajnában már alkalmazzák a módszert?

- Feltételezem azért, mert a kereslet határozza meg a piacot. Tehát amire van kereslet, arra lesz termék is.

- Reálisnak tartja a milliós nagyságrendű árakat?

- Nem.

- Bővebben?

- Ez számomra a legetikátlanabb viselkedések egyike, amikor valaki olyan emberek nyomorából próbál hasznot húzni, akik mindent megadnának az egészségükért és mindenüket odaadnák egy utolsó reménysugárért. Hiteleket vesznek fel az ingatlanjaikra, eladósodnak csak azért, hogy utolsó reményüket megpróbálják kiteljesíteni...

- Jogosnak tartja a hazai orvosok szkepti

cizmusát?

- Igen, abszolút. Hiszen sokkal több minden van ez ügyben, amire nem tudunk válaszolni, mint amire tudunk.

- Mekkora és milyen szerepet tulajdonít a médiának a hírverésben?

- A média óriási fegyver, és annak a kezében pláne veszélyes, aki ezt manipulációra használja. Nagyon sok elkeseredett ember a képernyő előtt ül és látja, hogy XY-nak sikerült, megpróbálta, akkor én is előteremtem a rávalót és megpróbálom, hátha. Meg lehet figyelni egy-egy médiában elhangzott egészségüggyel kapcsolatos téma után, hogy mennyivel nő az adott reklámozó forgalma. Manapság már szinte minden marketing fogás…

- Hazánkban több cég is gyárt ún. őssejttápláló kapszulákat. Ezekről mi a véleménye?

- Ezzel kapcsolatban megint csak intuícióm lehet. Manapság hatalmas fokú misztérium övezi azt a szót, hogy őssejt, hiszen az emberek nem tudnak sok konkrétumot ezzel kapcsolatban. Fél igazságokat tudnak, viszont belevetítik, kivetítik ebbe a témába az összes vágyukat, reményüket, így növelvén a jelenséget a misztikum szintjére. Azért szomorú ez, mert nagyon ígéretes területe az orvostudománynak, csak még nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Bármi, amiben benne van az őssejt szó, sokkal jobban eladható.

- Szedjem?

- Mindenki azt tesz az egészségéért, amit gondol, de a jelen kutatások alapján tudományos bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a fizikai aktivitás és a torna az, ami igazán növeli a számát az új neuronoknak. Amit biztosan tehetünk, ráadásul semmibe sem kerül, hogy mozogjunk rendszeresen, tornázzunk. A másik, ami nagyon fontos az idegsejtképzés szempontjából, hogy kerüljük a stresszt. Igazolt ugyanis, hogy tartós stressz hatására csökken az idegsejtek képzése a központi idegrendszerben.

- Egyéb tényezők vannak?

- Az alvásnak is van szerepe, a kielégítő alvás szintén fokozza az idegsejt képzést. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás szintén pozitív hatással bír.

- Új képregényhősök bukkantak fel a gyerekirodalom világában, a Super Stemmy-k. Mit gondol róluk?

- Egyértelmű marketingfogás: a szülők pénztárcájához leginkább a gyerekeken keresztül vezet az út.

- Na de egy átlagos gyerek nem foglalkozik az őssejtekkel…

- Átlagos gyerek valóban nem foglalkozik az őssejtekkel, de ha megkedveli a Super Stemmys-t, valószínűleg majd felnőttkorában is eszébe fog jutni. Az elkövetkezendő évtizedekben valószínű, hogy az őssejtterápia fogja játszani a főszerepet a paramedikális irányzatokban, vagy már remélhetőleg az orvosi irányzatokban is odáig haladnak a kutatások, hogy biztonságosan alkalmazhatóak lesznek.

- Laikus ember ennyi erővel azt gondolja, hogy ha van őssejtem csak kevés, vagy rossz minőségű, akkor megveszem 10000 forintért az őssejt kapszulát és attól majd hipp-hopp meg fogok gyógyulni.

- Ez a baj a mai magyar társadalommal, hogy az emberek többsége úgy vélekedik az egészségéről, vagy annak elvesztéséről, hogy csak be kell vennem a kapszulát és visszanyerem. Viszont az nagyon kevés emberben fogalmazódik meg, hogy az egészség az egy törékeny dolog és elsősorban azon múlik, hogy – leszámítva ugye a genetikai betegségeket – milyen életvitelt folytattak. Sokan természetesnek veszik az egészségüket, eszükbe sem jut, hogy tenni is kellene érte valamit, hogy ez fennmaradjon. Ez a probléma, hogy sokan azt gondolják: elég bevennem egy kapszulát és akkor mindent rendbe hozok. De nincsen például ,,mozgáskapszula”, nincsen ,,tornakapszula”, nincsen ,,helyes táplálkozás kapszula”. Én nem hiszek abban, hogy szintetikus anyagokkal maximálisan pótolni tudnánk azokat a sokszínű természeti értékeket, amelyek körülvesznek minket, azt a sok zöldséget, gyümölcsöt nem lehet egy kapszulában bevenni.

- Az egészségükkel kapcsolatosan mi a tapasztalata, mennyire lusták az emberek?

- Mindaddig, amíg nem kerülnek valamilyen súlyos szituációba, addig lusták. Persze tisztelet a kevés kivételnek, hiszen szerencsére ilyen is akad. Az emberek az egészséget az élet természetes velejárójaként értékelik, éppen ezért nehezen mozdulnak a helyes irányba, azért, hogy meg is maradjon az egészségük. Lehet, hogy így szocializálódtunk, ezt láttuk. Ha fáj valamink, akkor beveszünk valamit…

- Ajánlaná-e bárkinek is az őssejt terápiát vagy a kapszulát?

- Én csak a mozgást, és a természetes őssejtserkentő eljárásokat tudom ajánlani, hiszen ez irányú a képzettségem.

- Ha valamelyik családtagjával vagy saját magával történne valami, akkor sem menne bele egyik eljárásba se?

- Nyilván tájékozódnék, igyekeznék megérteni egy-egy módszer hatásmechanizmusát, hogy mi zajlik mögötte. De tájékozatlanul, a média felhívásának engedve: NEM!

Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - V. rész

A hazai tudományos álláspont

Nagyon fontos dolog, hogy míg a betegek egyik fele Kína, a másik fele pedig Kijev felé veszi irányt, addig a hazai hivatalos akadémiai álláspont éppen, hogy az őssejtturizmus ellen szól. Ezt támasztják alá az alábbi vélemények, melyeket a hazai orvostudományi élet néhány nagyja fogalmazott.

Prof. Dr. Falus András

(biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja)

,,Egy hihetetlenül veszélyes és majdnem a szélhámosságot súroló vagy azt elérő jelenség az őssejtturizmus. Olyan egészségügyi intézmények hirdetnek őssejtekkel való kezelést, a ma még gyógyíthatatlannak tartott betegségeken, amelyek az eredményeiket még nem publikálták. Nem csak fényképeket kell egy klinikáról bemutatni, csillogó kórtermekkel , valamint nem csak mosolygó emberek nyilatkozatait kell közre adni, hanem a tudományos világ kritériumainak is meg kell felelni. Ez nagyon sok esetben elmarad és én ezt ebben az esetben egy nagyon-nagyon súlyos szélhámosságnak tartom.’’

Dr. Sarkadi Balázs

(az MTA tagja, kutatási igazgató - OGYK Hematológiai és Immunológiai Intézet)

,,Én ezt egy nagyon szomorú dolognak tartom. Egy olyan kihasználását az emberi érdeklődésnek, ahol üzleti érdekből odacsábítanak embereket meg nem alapozott, klinikailag még nem kipróbált, nem bizonyítottan hatékony, vagy nem bizonyítottan kevéssé veszélyes gyógyító eljárásokra. ’’

Dr. Apáti Ágota

(kutató, laborvezető - OGYK Embrionális őssejt Laboratórium)

,,Nagyon veszélyes! Az én személyes véleményem szerint nagyon veszélyes! Nem tudjuk, hogy mit okoz az emberi szervezetben, semmiféle ilyen kutatás nincs. Ezeket az eseteket nem közlik le, ezekben az esetekben a betegek nem kapnak sem rendes tájékoztatást, sem rendes zárójelentést és ami kiemeltem fontos, hogy nincs követés. Azt gondolom, hogy lehetséges, hogy bizonyos embereknél használ ez a módszer, csak az a probléma, hogy nem tudjuk miért és azt sem tudjuk, hogy mi lesz a mellékhatása a későbbiekben.’’

Dr. Kriván Gergely

(osztályvezető főorvos – Szent László Kórház)

,,Ukrajnában, Kijevben kézzel írott zárójelentéseket kapnak a betegek. Birtokomban van néhány ilyen zárójelentés. Néha megdöbbent az, hogy milyen cinikus hozzáállással, milyen pénzvadász, pénzhajhász módon vesznek el emberektől pénzt és adnak valami reményt, nagyon sok pénzért, sok millióért. Nagyon erkölcstelennek tartom. Valami módón fel kell szólalni ez ellen és sürgősen tenni kell valamit! ’’

Úgy vélem, hogy mind a négy vélemény igen csak tanulságos és elgondolkodtató. Minden megkérdezett alany másra fekteti a fő hangsúlyt, ami még színesebbé teszi az egészet. Azt viszont hozzátenném, hogy számomra Dr. Apáti Ágota véleménye volt a legütősebb. Ő mondta ki ugyanis kerekperec, azt amit nem győzök hangsúlyozni a projektmunkámban. Ez pedig nem más, minthogy ez még csak egy kísérleti stádiumban lévő kezelés. A módszer még gyerekcipőben jár és nem tudhatjuk, hogy évek múltán lesz-e valamilyen káros szövődmény, ugyanis sajnos ez is benne van a pakliban. A másik dolog, hogy tényleg nincs követés! A beteg vagy a hozzátartozója rengeteg pénz fizet ki egy egyszeri kezelésre. Utána legfeljebb akkor találkozik egymással az orvos és a beteg, ha sikerül a páciensnek még egyszer összeszedni a kezelés árát. Nincs meg az, ami itthon normál esetben automatikus, hogy az orvos rendszeresen visszautalja a beteget és követi annak egészségügyi állapotát…

A továbbiakban is hazai vizeken fogok evezni, de ezúttal nem mások által elkészített nyilatkozatokból akarok csemegézni, hanem beteljesítem régi álmomat és én leszek a riporter!

Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - IV. rész

Az őssejtturizmus

Világszerte vitatott az őssejtkezelések megítélése. Rutinszerű gyógymódként azonban sehol, mindössze kísérleti terápiaként alkalmazzák - a világhálón mégis tucatnyi cég ajánlkozik gyógyíthatatlan betegségek külföldi őssejtkezelésének megszervezésére.

Őssejtterápiát Magyarországon legálisan csak csontvelőátültetéskor alkalmazhatnak, illetve néhány esetben szívinfarktuson átesett betegekbe is ültettek már be őssejteket. Ezek azonban eseti beavatkozások voltak a Debreceni Egyetem kardiológiai klinikáján és az Országos Kardiológiai Intézetben. A beavatkozáshoz a beteg saját őssejtjeit használták fel. Ezekhez a beültetésekhez eseti engedélyt adott az Egészségügyi Tudományos Tanács.

Az őssejtgyógyutazások szervezői viszont nem említik, hogy akárhol végzik is el, olyan eljárásról van szó, amelynek az eredménye mindenhol bizonytalan, viszont igen sok pénzt biztosan elkérnek. Igaz, az utolsó szalmaszál után nyúló embereknek semmilyen ár sem nagy, ha valamilyen módon – általában több milliós hitel felvételével vagy különféle adományok révén - képesek megfizetni. A gyógyulásban reménykedőket megtévesztheti az is, hogy egy-egy utazásszervező vagy őssejtkezelést kínáló klinika a betegek beszámolóit használja referenciaként. Például az embrionális őssejtkezelést vállaló németországi Xcell-center a honlapján az egyes betegségek kezelési eredményeit ismerteti. Aszerint, a gerincvelő sérülésével kezeltek (85 eset) 60 százaléka érzékelt javulást az állapotában. Az eddig kezelt 23 cukorbeteg közül három semmilyen változást nem tapasztalt, 10 némi javulásról, 10 pedig erős javulásról számolt be. A sclerosis multiplexes 19 kezeltjükből hét semmilyen változást nem tapasztalt, nyolc kismértékű, három pedig jelentős javulásról beszélt. Parkinson-kórnál 11-ből egy semmit sem tapasztalt, kettőnél valamelyest javultak a mozgási képességek. Nyolc esetben jelentős javulás történt a mozgásban, a beszédben, és lényegesen csökkent a fájdalmuk.

Az intézményi statisztika érdekessége, hogy csupán arról beszél: a beteg mit érzett (!!!). Tehát maga az intézmény sem állítja magáról, hogy "megérem a többmilliós befektetést, mert van bizonyítható állapotjavulás." De abban az állapotban, amikor már ,,minden mindegy” és kizárólag ez a lehetőség kínálja az utolsó reménysugarat, természetes, hogy senki sem figyel az efféle finomságokra. Éppen ezért óriási a felelőssége az őssejtterápia-túrákat szervező különféle cégeknek és vállalkozóknak. Nagyon sok pénzért, nagyon bizonytalan eredményt kínálnak, egy itthon nem engedélyezett szolgáltatásra.

Az effajta utazásszervezés minősítése a jogászok álláspontját is megosztja. Az első tábor az egészségügyről szóló törvénnyel érvel, miszerint a betegek kezelésére csak tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek alkalmazhatók. Így a tudományosan nem igazolt hatékonyságú kezelések reklámozása, hirdetése megalapozhatja a fogyasztó megtévesztése vétségét, különösen akkor, ha a hirdetések azt sugallják, hogy tudományosan igazolt eredményességű kezelésekről, terápiás módszerekről van szó.

Ezzel szemben a másik tábor véleménye az, hogy az irányadó büntetőjogszabályt az elkövetés helyének igazgatási (egészségügyi) jogszabályai töltik ki tartalommal. Vagyis ha Kínában törvényesen lehet őssejtterápiát végezni, akkor az sem lehet büntetendő, ha az elutazásban, a szállásfoglalásban, a kezelés megszervezésében Magyarországon segít, illetve részt vesz valaki. Ezt az értelmezést erősíti, hogy a hazai egészségügyi törvény hatálya nem terjed ki a külföldön végzett egészségügyi tevékenységre. Mindazonáltal a fenti értelmezés csak az egészségügyi bűncselekmények tekintetében irányadó, ám ha az elkövető olyan kezelés kiközvetítéséért fogad el pénzt, amelyről tudja, hogy hatástalan, csalásért akkor is felelősségre vonható, ha a "beavatkozást" külföldön végzik.

Amint az látható, nemcsak az orvosok, hanem a jogászok sem tudnak egyértelműen állást foglalni az őssejtkezelést és az őssejtturizmust illetően. Hát akkor honnan tudna egy hozzám hasonló laikus?! Ismét azt a konzekvenciát szűrtem le, hogy ez az egész őssejtkezeléses dolog mindig újabb és újabb kérdéseket vet fel. A hatalmas kérdőjelek sorozata pedig a egészen a végtelenségig kinyújtható. A továbbiakban itthon folytatom a nyomozást, melyet úgy vélem, hogy még a kedvenc detektívem, Columbo sem lenne képes megoldani.

Nyafogás, zabálás, döntés, miegymás

Régóta nem adtam már hírt magamról, melynek oka az, hogy nyafogáson és siránkozáson kívül (melynek hozzáteszem, igen komoly oka van) mást jelenleg nem tudok produkálni... Egyszer az Alföldi Robi azt nyilatkozta, hogy: ,,Nem hiszek az értelmiségi nyavalygásban." Nem tudom, hogy ezt pontosan hogyan is értette, meg már arra sem emléxem, hogy ezt mire mondta, de mivel az Alföldit szeressük, elhiszem hát neki, hogy ez a kijelentés bizony megállja a helyét. Szóval, mint értelmes, helyes, szerény, érettségiző diák, nem engedhetem meg magamnak, hogy online panaszkodjak. Majd inkább személyesen készítek ki néhányat a számomra fontos emberek közül, akiknek innen üzenem, hogy készítsék ki maguknak a xanaxot. Köszönöm.

Ma Otinál ebédeltünk, mert meghívott minket ebédre, ami azért szokatlan, mert Oti kezében még életemben nem láttam fakanalat és még csak elképzelni se tudom azt , hogy Oti főz. Nem okozott csalódást, hiszen nem ő főzött , hanem az olasz pasija, akit szülei a Claudio névvel áldottak meg születésekor. Ami izgi, hogy Claudio egy igazi olasz pacifista, aki kizárólag olaszul beszél és slussz, így sajnos nem adódott alkalom angol tudásom villogtatására... Mikor hozta a kajákat, hirtelen olyan vacsoracsatás fílingem támadt, de aztán túltettem magam rajta. Előétel: rizottó. Főétel: szalonnával tűzdelt dánszarvas, újburgonya, rukkolasaláta. Desszert: olasz csokifagyi meg valami epres gezemicé. Mivel jelenleg hízókúrán vagyok, ettem is rendesen.

El kéne kezdeni tanulni az érettségi vizsgák szóbeli részére, de abszolút semmi kedvem. Mint ahogy élni se sok, mert ez az élet így nem élet. És mivel az öngyilkossághoz nem vagyok elég bátor, már csak egyetlen megoldást választhatok végső kétségbeesésembe, mely egy komoly egészségügyi beavatkozás. Ezerszer átgondoltam és döntöttem: belevágok. De mivel a döntésemen kívül semmilyen egyéb konkrétumot nem tudok, így erről majd máskor.

Hihetetlen, hogy milyen gyorsan repül az idő! Mindjárt 2010 közepén tartunk! Közben elslattyogtam (elballagtam), letudtam az írásbeli érettségit, pedig mintha csak tegnap lettem volna kis megszeppent kilencedikes. Basszus! Na mindegy. Ez van. Szprájt. Nem szállhatok szembe a körülményekkel, sajnos...
Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái című dolgozatom nyolc részes, úgyhogy még tartozok öt résszel, melyeket június végéig felpakolok és akkor már nem fogok tartozni. Puszi mindenkinek!
andriska