Black smoke

Nem sok időt pazarolnék el azzal, hogy kielemzem az idei Euroviziós Dalfesztivált, azt okos emberek már úgyis megtették :) Ami felett viszont akkor sem tudok dűlőre jutni, hogy miképp lehetséges az, hogy Németország és Ausztria 0 ponttal (!) az utolsó helyen végeztek, mikor számtalan rémes produkció ért el kimagasló helyezést vagy legalább a középmezőnyben végzett. De a lényeg igazából nem is az utolsó helyen van, hanem a 0 ponton. Hogy lehetséges, hogy egyetlen egy ország sem küldött egy árva pontot se egyik produkcióra? Nekem a német lány, a nálam mindössze egyetlen évvel idősebb Ann Sophie produkciója magasan vitte a pálmát. Olyannyira, hogy nem tudom nem Őt hallgatni. Szól az autóban, szól a lemezjátszóból, szól a telefonból, szól az irodában. Imádja a kolleganőm, imádta egy volt kolleganőm, imádja anyám, és a Youtube-on is minden vájt fülű zenehallgató ki van akadva, hogy mégis hogy a fészkes fenébe kapott ez a qrva jó dal 0 pontot? Külön jól esik, hogy a 39 éves énektanárom (aki mellesleg nem egy zeneművészeti diplomával rendelkezik) szabadidejében is hallgatja otthon a dalt, és ő is imádja. És mégis 0 pont, hááát... Pedig nézzük csak át a szempontokat: irtó jó szám,  irtó jó nő, hatalmas hang, gyönyörű és ízléses színpadkép. Talán túl ízléses volt Eurovízióra? Talán... Nyilván sosem tudjuk meg az okot, és bevallom, nem is érdekel. Én mindenesetre megtanulom a dalt, bár bevallom, valahogy angol nyelven nem szeretek dalszöveget tanulni. Még ha értem is, hogy miről van szó, olyan idegennek érzem az én számból, holott tudom, sokan mondják, hogy "márpedig a popzene nyelve az angol". Hmm... Most  közben elgondolkoztam és arra jutottam: nem csak hogy megtanulom a szöveget, de megtanulom ráénekelni a hivatalos zenei alapra is! Ha közben beledöglök, akkor is! Ugyanis nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség, vagy mi a szösz :) Mert bizony nem is olyan egyszerű ez, mint amilyen egyszerűnek az tűnik. Aki nem hiszi, itt a lehetőség: próbálja ki! És ugye, hogy ugye?!