100. bejegyzés

Bizony, amint a címből is kiderül, jubilál az andriska blog! Annyit agyaltam, hogyan kellene ezt megünnepelni... "Jutott eszembe számtalan, szebbnél szebb gondolat" de végül mindegyik elvetélt. Végül arra jutottam, hogy most akkor végre itt az alkalom és közzéteszem az andriska blog cédét :-) Végül a tizenegy helyett nyolc dal került fel rá. Ennek oka, hogy egyrészt nem akartam, hogy olyan dal is rákerüljön, ami nem fed le teljes mértékben engem, másrészt tudom, hogy az emberek igénye manapság (sajnos) egy-egy dalra redukálódott, és nem akarok fárasztani senkit. Még most az elején szeretnék megemlíteni pár olyan művészt, akiktől végtelenül sokat tanultam és nagyon nagyra tartom a munkásságukat, csak most valahogy nem az ő dalaikra esett a választásom. Ők: Moór Bernadett, Micheller Myrtill, Varga Zsuzsa, Kozma Orsi, Bery, Katona Klári, Pocsai Kriszta, Jónás Andi, Lutricia McNeal, Szolnoki Peti, Tom Noize, Nyitrai Eszter, és még sorolhatnám, de ők a legfontosabbak, meg természetesen a kiválasztott dalok előadói. Amellett, hogy igencsak muzikálisnak tartom magam, rettentő fontosnak tartom a zene erejét. Ha belegondolunk, ha nem, az, hogy milyen zenét hallgatunk, oda-vissza hat ránk. 16-17 éves lehettem, mikor mindenféle nagyon komoly testi-lelki problémák közepette elkezdtem először Koncz Zsuzsát, majd Quimby-t hallgatni... Onnantól kezdve nem volt megállás, mintha egy végtelen mély szakadékba kezdtem volna zuhanni. Olyan depressziós lettem ezektől a daloktól, a mindenféle pokoli képektől és érzetektől, hogy komolyan, már-már megfordult a fejemben az öngyilkosság gondolata is. Aztán egy kölcsön kapott Auth Csilla cd, a Minden rendben, mint valami égi fény, kiemelt a szakadékból és rájöttem, mi az, ami én vagyok, amit én szeretnék. Folyamatosan ismerkedtem meg az előadókkal, a dalokkal és most már újra azt a boldogságot - vagy még talán többet is - adja a zene, amit énekkaros koromban. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ne a divathullámot kövessük, mert nem biztos, hogy azok feltétlenül mi vagyunk. Sajnos kapunk valamit, de amit kapunk, az nem mindig az, amire vágyunk. Így történt, hogy ez a dalcsokor is csak mostanra készült el, nem volt könnyű dolgom, hisz nem egy divathullámot akartam meglovagolni. Na de akkor nézzük a dalokat! Szerintem nem pazarlom azzal az időt, ha mindegyikről ejtek néhány szót. 

A Vision együttes lemeze a mai napig az egyik legjobb hazai poplemez, mind zeneileg, mind szövegileg. Sajnálom, hogy a különböző tehetségkutatók következtében nem lett rájuk kereslet és 2007 január elseje óta már nem funkcionálnak. Az Énekeld velem egy nagyon kedves dal, nem tudom megunni. Tele van olyan sorokkal, amiket mintha én mesélnék. Például "álmodtunk rosszakat, s a hajnal csendben elnyelte ami fájt" vagy "vártad a holnapot, és elhitted, hogy szebb lesz majd a mánál" vagy "mindennap más ígért, egy álom végig elkísért". Tényleg imádom, remélem nyitódalként mindenki kedvet kap a dalok hallgatásának a folytatásához :-)

Fehér Adrienn egy nagyon karakteres, kitartó musicalénekesnő, aki kompromisszumok nélkül próbálja járni a maga útját. Jelenleg számtalan színházi zenés előadáson tekinthető meg, énekesnői pályája háttérbe szorult. Egy lemez nem is lemez szerelmes dal nélkül. De nem akartam sablonos szerelmest dalt, szerintem a Bolonddá tesz egy tökéletes választás volt a részemről. 

Roy&Ádám Trió. Imádom őket, állítom, a legminőségibb és legprofibb rockzenekar ma Magyarországon. A dal pedig Az én órám másképp jár. Meglepő módon ez a dal is rólam szól. Olyan jókat alszom reggel, vagy délelőtt, vagy délben, vagy délután. De nem éjszaka! Olyankor rám tör, hogy most zenét kell hallgassak, filmet kell nézzek, takarítanom kell, pakolászni kell, tanulni kell, mindent kell, csak aludni nem... Aztán éjjel 1-2 óra körül azért nagy nehezen sikerül elaludnom. Mentségemre, az asztrológus ismerősöm szerint, a Hold az uralkodó bolygóm! Másnap tornázunk Edittel, én majd elalszok torna közben. Ő rám szól: "Andriska, helló! Ébresztő, ne aludj!" Én meg ránézek kómás fejjel és csak annyit mondok: "...az én órám másképp jár".  

Molnár Márti egy fantasztikus tehetséggel megáldott énekesnő, akinek egy komplett szólólemeze van a fiókban... Egyetlen dal jelent meg eddig róla, a Jó lenne elhinni. Figyeljétek a szövegét! Fantasztikus! Mikor bánatosabb kedvem volt, sokat hallgattam ezt a dalt, de ahelyett, hogy lehúzott volna, erőt adott, mert ott volt benne a remény, őszintén. Nagyon szeretem a dalhoz készült klipet, letisztult fények, varázslatos selyemruhák és egy egyszerű, de gyönyörű nő, embertelen hanggal. 

A Club54 egy igazi színfolt volt a hazai könnyűzenei életben. Sajnos a tehetségkutatókkal nekik is meggyűlt a bajuk, és 2009-ben a zenekartagok közül mindenki ment tovább a maga útján. Gallusz Niki is azóta főleg a színházba járó közönség számára ismert, de szerencsére mindig lehet róla hallani. A Kicsi szívem egy gyerekkori kedvenc, nagyon sokat játszották a dal klipjét. De amiért ide került az tulajdonképpen a dal refrénje: "Kicsi szívem, kicsi szám, nagyot kiált, hallja az egész világ". Sokszor fáj a múlt, de még ha nagyon nehéz is, van lehetőségünk tiszta lappal indítani, ha ma még fáj, akkor holnap. Énnyi ;)

Auth Csillát már számtalan bejegyzésemben az egekig magasztaltam, nem véletlenül. Aki ilyen sziklaszilárd elvekkel bír és képes megmaradni a "bulvársajtó örök ellensége" néven emlegetett énekesnőként (nem celebként!), ott kérem le a kalappal. És nem csak a hangja utolérhetetlen, hanem a személye is, és az, ahogy törődik az emberekkel. Büszke vagyok rá, hogy személyesen ismerhetem és hogy a rajongója lehetek. Nap, mint nap tapasztalom, hogy milyen nehéz kitartani az elveim mellett, nem tudom, meddig bírom... De Csilla valahogy mindig segít kitartani. A dal a Jól vagyok és pont, amely a 8-tól fél 6-ig után a legismertebb a Minden rendben című lemezről, ettől a daltól jött meg anno az életkedvem. Nem vicc, így volt! Remélem, nektek is megjön, vagy ha jó kedvetek van, akkor még jobb lesz! 

A lemez egyetlen angol nyelvű dala, de attól, hogy angolul van, itt is nagyon fontosnak tartom a szöveget. Az Amazing című dalban a kulcssor: "the day you walked in and changed my life, I think it's amazing". Szeretném, ha az én életembe is besétálna valaki és megváltoztatná. George Michael maga az igényes zene, és szerencsére nem halt meg, bár sokat szerették volna. No comment... De újra él és virul, és 8 év után elkészítette a White light című számát, melyhez videóklip is készült. Ajánlom mindenkinek, akit műtöttek, vagy veszélyben volt az élete!

Szintén nagyon sokat köszönhetek Anitának. Fantasztikus énekesnő, a 90-es években a szakma a magyar Whitney Houston-ként emlegette. Anita nagyon türelmes, emberséges, számtalan jótékonysági koncert állandó résztvevője, többek között nagyon sokat tesz fogyatékos gyermekekért, így 2011-ben a Magyar Speciális Olimpia Szövetség ezüst fokozatú kitüntetését kapta, de példának okáért ő volt az első Tolerancia-díjas énekesnő is. Záródalként pedig nem is lehetett volna jobb választás a Van másik út című dalnál. Szabó Ági fantasztikus szöveget írt Lutricia McNeal - Fly away című dalára. Ezt a dalt himnuszomnak tekintem, szerintem egyértelmű, hogy miért.

Igyekeztem egy pici szeletet mutatni magamból, mert állítólag "olyan rejtélyes vagyok". Pedig nem is, csak értem meg kell ám küzdeni! :-) A daloknál rendkívül fontosnak tartottam a szöveget és a zenét egyaránt. Elmondhatom, hogy minden dal rólam szól, belőlem szól. Ezek után remélem senki sem lepődik meg az összeállítás címén. Egyszerűen csak: "Be yourself!" és kész :-) A lemez ide kattintva letölthető. Hamarosan pedig érkezik a 200. bejegyzés! Röpke 4 év :D