Angyal

Pár napja éppen a NeoFM Magyar Hangok című műsorának archívumából hallgattam egy interjút az egyik kedvenc énekesnőmmel, Moór Bernadettel, akit sokan csak Bedhy-ként  ismernek. Nem akarok belemenni a részletekbe, aki szeretné, az meghallgatja. Viszont amit meg kell említsek, hogy ez egy olyan műsor, ahol az interjú közben lejátszanak négy dalt attól az előadótól vagy együttestől, akivel éppen beszélgetnek. Viszont az elhangzott dalokat nem lehet visszahallgatni, csak a beszélgetést. Az első két dal az Elkésni szépen kell albumról volt, elsőként a címadódal, majd a Pesti Broadway, mely egy remekbe szabott duett Charlie-val. Ezek után egy eddig még ki nem adott lemezről kezdtek el beszélgetni, amiről elsőként az Angyal című dalt játszották le. A műsorvezető, Kalácska Gábor, valóságos csodákat zengett a dalról és ezzel nagyon kíváncsivá tett. Kerestem mindenhol, de sehonnan se tudtam se beszerezni, se meghallgatni. Gondoltam, bátraké a szerencse, írok Bedhynek, lesz, ami lesz. Jó ötlet volt, hisz egy újabb magyar énekesnő válaszlevélével büszkélkedhetek. Bedhy nagyon készséges és aranyos volt, azonnal küldte is a dalt. Mikor először meghallgattam, kirázott tőle a hideg, de pozitív értelemben.  Annyira csodálatos, szerintem megunhatatlan! És amiért többek között itt beszélek róla, hogy rendkívül aktuális a mondanivalója! Manapság, amikor a párkapcsolatok pergő tüzében élünk,  és az emberek olyan gyakran cserélik a partnerüket, mint az alsóneműiket, ránk férne már egy kis nyugalom. Hiszen pont a lényeg az, ami elmarad: hogy úgy találjuk meg magunkat a másikban, hogy közben önmagunk maradjunk, hogy megtanuljuk szabadon szeretni a másikat, szükség esetén pedig elengedni. 

Egyfajta irónia tárgyát képezi, hogy amikor a barátaimmal, csoporttársaimmal, vagy bárkivel beszélgetek, mindig az derül ki, hogy én hihetetlen módon értek a párkapcsolatokhoz, holott a gyakorlatban semmi tapasztalatom, de azt hiszem, a sok ehhez hasonló dal, illetve azok tartalma, valahol beleivódik az emberbe. Lehet, hogy furán hangzik, de én hiszek benne. Ahogy abban is, hogy az életben - legyen az bármi - szépen, lassan  kell haladni és nem pedig kapkodni, mint az őrült. Ne dőljetek be a média csapdájának, semmi sincs azonnal! Mikor utólag bebizonyosodik, hogy az élet engem igazol, mindig jó érzéssel tölt el. Most minden a legnagyobb rendben van, úgyhogy igazából nem tudom, mi van velem,  lehetne akár sokkal jobb kedvem is.

Közben felkerült a Youtube-ra a 70. általam feltöltött dal, ami természetesen nem más, mint a már sokat emlegetett Angyal. Érdekessége, hogy eddig még sose csináltam képekből összerakott videót, de egyrészt ez a dal megérdemelte, másrészt pedig nagyon adta magát. Szinte láttam magam előtt, mit szeretnék látni végeredményként. Hallgassátok szeretettel!