2010. április 27.

Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - II. rész


Az őssejtek

De hogyan is működnek az őssejtek? Az őssejtek azok az el nem kötelezett kiindulási sejtek, kezdetleges építőelemek, melyekből a további osztódás során bármely testi sejtünk kialakulhat. A fejlődés kezdeti stádiumában szervezetünket embrionális őssejtek építik fel. Ezek az őssejtek a korai forrásai majdan összes testi sejtünknek, melyek kültakarónkat, csontjainkat és belső szerveinket alkotják. Az őssejtek szabják meg a sejtek fejlődésének irányát és a kialakuló szervezet tulajdonságait. Növekedésünk során a felnőtt őssejtekhez kötődik testünk természetes regenerációs mechanizmusa. Ugyanis osztódással olyan sejtek alakulnak ki, melyek helyreállítják a kor előrehaladtával károsodott szervek állapotát. A felnőttőssejtek a csontvelőben, a vérben, a szívizomban és az agyszövetben egyaránt jelen vannak, sőt még az orr szaglóhámjában is kimutathatóak. A felnőtt őssejtekben rejlő lehetőségeket még csak most kezdjük felismerni. Korábban azt hitték, hogy a felnőtt őssejtek csak azoknak a szöveteknek a regenerációját biztosítják, amelyből származnak. Laboratóriumi körülmények között vizsgálva, különböző növekedési faktorok hatására azonban sikerült számos egyéb sejttípust nyerni belőlük. Például.: vörösvérsejteket, zsírsejteket, májsejteket és idegsejteket. A kutatók éppen azt találják izgalmasnak, hogy lehetőségük nyílik az őssejtek fejlődésének befolyásolására. Őssejtkezeléssel a történelem során első ízben tudják helyrehozni a sérült szöveteket laboratóriumban. Ez azt jelenti, hogy krónikus betegségeket is gyógyítani lehet majd, ha a károsodás helyére őssejtet juttatnak. Miközben a tudomány ígéretes lehetőségekkel kecsegtet, még sok időbe telhet míg az őssejtterápiát humán célokra is engedélyezik.
Vajon ez lesz-e a várva-várt csodaszer, ha a saját testünkből származó sejtek károsodott szöveteinek pótlásával meg tudják gyógyítani beteg szerveinket? Lehet, hogy egy új korszak köszönt ránk az orvostudományban? Nyugaton csak nemrég kezdődtek a klinikai kísérletek, a kelet-ázsiai klinikákon azonban már javában kínálják ezt a vitatott terápiát az önként vállalkozó betegeknek. Az őssejtek alkalmazásának távlati előnyeit és szövődményeit azonban még senki sem ismeri. Ennek dacára egyes ázsiai országokban a laboratóriumokból egyenesen a műtőbe került át ez a technológia. Vajon hasznos vagy inkább káros, hogy lerövidült a gyakorlati alkalmazáshoz vezető út?
A továbbiakban a közvetlen őssejtterápia számtalan kérdésére keresem a választ több-kevesebb, (na jó, inkább kevesebb) sikerrel.


Nincsenek megjegyzések: