Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - III. rész

Terápia kontra szkepticizmus

A környezetünkben zajló őssejt mizériához ugyan film még nincs hozzárendelve, de talán ha nagyon akarnék párhuzamot vonni, akkor a Harry Pottert választanám, az eddig el nem készült részekkel együtt.

Alapgondolataim: a felületes tudás mindennél veszélyesebb. Ne higgy el semmit elsőre, a kételkedés rendszerint gyümölcsözőbb. És akkor itt ez a mostoha gyógyítás és a felröppentett részigazságok, felületes információk az őssejtekről és az őssejt kutatásról. Manapság minden van: kezdve a boltban és egyéb hálózatokon megvehető őssejt kapszulától a kínai csodadoktorokig. Nem tudom, én nehezen veszem be a kapszula dolog létjogosultságát is, de jó kereskedő ezt is eladja, mert most divat az őssejt. A szívem csak akkor kezd el megszakadni, amikor jelenleg gyógyíthatatlan betegekben és családjukban ébresztenek hiú reményeket. Nem a reménnyel van bajom, mert az a legfontosabb alkotóeleme az életben maradásnak, hanem azzal, amikor ezt piacra dobják és emberek ebből húznak óriási hasznokat.

A képlet nem egyszerű, sok tényező játszik még szerepet a történetben, kezdve a média „áldásos” tevékenységével, ami lehetetlen helyzetekbe hajszol nem egy olyan a családot, amelynek egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő tagja van. Így aztán a központi idegrendszerük végett károsodott gyerekek, felnőttek, akik mindent megadnának a gyógyulásért, hiteleket vesznek fel szörnyű kamatokkal, elzálogosítják mindenüket, csak azért, hogy megkapaszkodhassanak az eléjük villantott reménysugárban. Aztán természetesen jön a rivaldafényes kiutazás és hazaérkezés, tévés kíséret, hogy újabb potenciális belépőket verbuváljon a gépezet, mert ugye, ha neki is sikerült kijutni, nekünk miért ne lehetne.

Hihetetlen, hogy mit el nem adnak a tévében, mint a kínai őssejtbeültetés sikercsodája, amit ha jobban megnézünk, itthon is el lehetne érni minőségibb kezeléssel és nagyobb odafigyeléssel, persze itt most csak bizonyos területekről beszélek.

Aztán a kedvencem: ,,Szembetűnőbb javulás majd a második kezelés után…”, ami ugye újabb kiadás, de a reményt továbbra is megvehetjük jó pénzért. Megnézném mi lett az utóbbi években bemutatott emberekkel a továbbiakban, de ez már nem annyira jó üzlet és nem szenzáció…

Ezek után kerestem fel az interneten keresztül egy bizonyos személyt, aki nevét ugyan nem adta a projektmunkámhoz, de nagyon hálás vagyok, hogy íly mértékben segítőkész és közvetlen volt annak ellenére, hogy személyesen nem ismerjük egymást. Köszönöm szépen még egyszer, hogy bizalommal fordulhattam hozzá és megosztott velem minden olyan fontos információt, mely a köldökzsinórvérben lévő őssejtek törvényes tároltatásával (lefagyasztásával) kapcsolatos !

„Nincs benne semmi titok, szívesen elmondom, amit tudok. A szolgáltatás ára 20 éves fagyasztással 295000 Ft volt Mi olyan szerződést kötöttünk, amelynek keretében a kezdő befizetést követően 12 hónapig 12500 Ft-ot kell havonta fizetni. Ez egy kamatmentes konstrukció.

Mi a … szerződtünk le, azonnal vért vettek …-tól és be kellett fizetni az induló részletet, ami azt hiszem, nagyjából a fele volt a teljes összegnek. Megkaptuk a begyűjtő szettet, ami állt egy hűtőtáskából, benne két jégakkuból és egy dobozban a steril szettel. Majd mondták, hogy a mintát 36 órán belül be kell hozni, és lehetőleg a hőmérséklete ne menjen 25 fok fölé.

Bevittem a mintát a születés másnapján a központba, megvizsgálták a mennyiségét, illetve hogy nincs-e benne alvadék, majd mivel minden rendben volt "javaslatot tettek" a további vizsgálatok elvégzésére (sejtszám, virológia, bakteriológia...stb.), ami kb. másfél hét, majd ezután fognak hívni, hogy véleményük szerint fagyasszuk-e, vagy sem.”

És itt jön a kételkedés a részemről:

Utána olvastam kicsit, de még így is nagyon felületes a tudásom és az ugye veszélyes, szóval csak óvatosan…

Több őssejttípus van, az embrionális, amit ugye etikátlan felhasználni sok országban, mert azok a magzati lét korai szakaszában fellelhető pluripotens sejtek, azaz azokból még fejlődnek a legkülönfélébb sejtek, szóval ebből a típusból bármi lehet. A felnőttekben megtalálhatóból már csak korlátozott sejttípusok fejlődhetnek csak, például a csontvelői őssejtből a különféle véralkotók.

Van a köldök vérből nyert őssejt, mint esetünkben is, ami a vérképző őssejtek családjába tartozik, a nagy előnye az, hogy könnyen és fájdalommentesen begyűjthető az amúgy kukába kerülő „humánhulladékból”, ellentétben a felnőttkori csontvelőbe zárt testvérével, amit ugyancsak fájdalmas kibányászni.

Maximális eltarthatósági idejére nézve nincs adat, hiszen gyerekcipőben járnak még a kutatások, de elméletben eltartható…

Az őssejt bankszolgáltatás egy „biológiai biztosítás”, ami ugye nem alkalmas genetikai eredetű problémák megoldására, hiszen akkor az őssejt is hibás, az egyedüli igazolt területe a vérképzőrendszeri betegségek, leukémiák kezelésében a csontvelő transzplantáció kiváltása…

Annak az esélye, hogy egy átlagos gyermek minden rizikófaktor nélkül leukémiás legyen, 40-50 kg-os kora előtt elég alacsony, de aki gyermeket vállal onnantól kiszolgáltatottabb lesz, tehát ha megteheti anyagilag, azt nem venné a szívére, ha elmulasztaná ezt a fajta biztosítást… Megértem én ezt is.

Egy adag köldökzsinór vér kb. egy 40-50 kg tömegű ember egyszeri kezelésre elegendő, tehát felnőtt korra már nem lesz elég a megtakarítás… Vajon mi történik majd a fel nem használt készlettel, amit a szülők fizettek meg? Már látom a Déli Aprót magam előtt, eladó őssejtekkel.

Az sem bizonyított eddig még, hogy egy rokontól származó őssejt hatékonyabb, mint egy ismeretlen donoré, mivel a vérképző őssejtek „naiv”-ak, azaz sokkal alkalmazkodó-képesebb sejttípus, ami kevésbé lökődik ki a fogadó fél immunrendszere által, mint egyéb sejtek. Ezért a donor őssejtnek nem kell tökéletesen illenie a sikeres átültetés érdekében. Na ez érdekes, mert éppen ebből élnek jól a profitorientált őssejtbankok…Néhány tudós azon aggódik, hogy ez a fajta trend majd oda vezet, hogy szüléskor a nagyobb mennyiségre koncentrálva túl korán zárják le a zsinórt, ezáltal a baba kevesebb vért kap indulásként, ami korai vérszegénységet okozhat. Az Amerikai Gyerekgyógyászati Társaság nem ajánlja az őssejtbankok szolgáltatását azoknak, akiknek családjában nem fordult elő vérképzőszervi betegség. Szerintük nem bölcs dolog ilyenfajta biológiai biztosítást kötni… Mindenki eldönti, mit választ. De egy biztos, valakinek ez nagyon jó üzlet, mert kedvező szelek fújnak mindenhonnan, és olyan keveset tudunk még az őssejtekről, azt is csak felületesen.

És hogy miért a Harry Potter? Azért mert sokan elhiszik, hogy egy őssejtet, ha bejuttatnak a szervezetbe (no azért nem a kapszulásatJ) - teszem azt agyvérzés esetén - akkor az a parányi sejtecske majd elverekszi magát a sérülés helyére, esetleg szaporodásnak indul. Ez eddig reális is lehetne, de hogy megtalálja majd azt a több tízezer kapcsolatot, ami egy idegsejtnek van és hatékonyan beépül a rendszerbe és megfelelően funkcionál (serkent amikor kell és nem gátol, vagy fordítva) is, nos ennek elég kicsi esélyét látom. Olyan ez, mint egy újszülöttet harcba küldeni a felnőttek háborújába, de hát ki tudja, Harry Potternek is sikerült.

Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - II. rész

Az őssejtek

De hogyan is működnek az őssejtek? Az őssejtek azok az el nem kötelezett kiindulási sejtek, kezdetleges építőelemek, melyekből a további osztódás során bármely testi sejtünk kialakulhat. A fejlődés kezdeti stádiumában szervezetünket embrionális őssejtek építik fel. Ezek az őssejtek a korai forrásai majdan összes testi sejtünknek, melyek kültakarónkat, csontjainkat és belső szerveinket alkotják. Az őssejtek szabják meg a sejtek fejlődésének irányát és a kialakuló szervezet tulajdonságait. Növekedésünk során a felnőtt őssejtekhez kötődik testünk természetes regenerációs mechanizmusa. Ugyanis osztódással olyan sejtek alakulnak ki, melyek helyreállítják a kor előrehaladtával károsodott szervek állapotát. A felnőttőssejtek a csontvelőben, a vérben, a szívizomban és az agyszövetben egyaránt jelen vannak, sőt még az orr szaglóhámjában is kimutathatóak. A felnőtt őssejtekben rejlő lehetőségeket még csak most kezdjük felismerni. Korábban azt hitték, hogy a felnőtt őssejtek csak azoknak a szöveteknek a regenerációját biztosítják, amelyből származnak. Laboratóriumi körülmények között vizsgálva, különböző növekedési faktorok hatására azonban sikerült számos egyéb sejttípust nyerni belőlük. Például.: vörösvérsejteket, zsírsejteket, májsejteket és idegsejteket. A kutatók éppen azt találják izgalmasnak, hogy lehetőségük nyílik az őssejtek fejlődésének befolyásolására. Őssejtkezeléssel a történelem során első ízben tudják helyrehozni a sérült szöveteket laboratóriumban. Ez azt jelenti, hogy krónikus betegségeket is gyógyítani lehet majd, ha a károsodás helyére őssejtet juttatnak. Miközben a tudomány ígéretes lehetőségekkel kecsegtet, még sok időbe telhet míg az őssejtterápiát humán célokra is engedélyezik.

Vajon ez lesz-e a várva-várt csodaszer, ha a saját testünkből származó sejtek károsodott szöveteinek pótlásával meg tudják gyógyítani beteg szerveinket? Lehet, hogy egy új korszak köszönt ránk az orvostudományban? Nyugaton csak nemrég kezdődtek a klinikai kísérletek, a kelet-ázsiai klinikákon azonban már javában kínálják ezt a vitatott terápiát az önként vállalkozó betegeknek. Az őssejtek alkalmazásának távlati előnyeit és szövődményeit azonban még senki sem ismeri. Ennek dacára egyes ázsiai országokban a laboratóriumokból egyenesen a műtőbe került át ez a technológia. Vajon hasznos vagy inkább káros, hogy lerövidült a gyakorlati alkalmazáshoz vezető út?

A továbbiakban a közvetlen őssejtterápia számtalan kérdésére keresem a választ több-kevesebb, (na jó, inkább kevesebb) sikerrel.

Az őssejtterápia erkölcsi dilemmái - I. rész

Személyes indíttatás

2006-ban indult el lavinaként az őssejtekről szóló különös és kegyetlen információáradat a ,,minőségi” magyar médiának ,,köszönhetően”. A sors véletlen, bizarr játékaként, én, aki szinte soha nem nézek kereskedelmi televíziót, pont kifogtam egy viharos, hűvös este a TV2 Napló című magazinműsorát, melynek számomra teljesen érthetetlen okokból igen magas a nézettségi mutatója. Nagyon sok minden történt már azóta, a memóriám sem a régi, így mindössze egy tizenéves focista fiú hátborzongató története halványlik az emlékeim fekete dobozában. Fejest ugrott a Balatonba, de mivel a tó vize nem érte el a biztonságos csobbanáshoz szükséges mélységet, a fiatalember gerincvelői harántsérülést szenvedett el a felső háti szakaszon, melynek következtében két alsó végtagja maradandóan mozgásképtelenné vált. A tragikus baleset előtt a fiú minden álma az volt, hogy focista lehessen. A különböző futballcsapatok karitatív tevékenysége és a család tetemes összegű hitelfelvétele lehetővé tette az immáron járásképtelen tinédzser Kínába való kijutását, melynek célja: az őssejtterápia, melyet követően igen nagy a gyógyulás valószínűsége. Folytatása (érdekes módon) nem volt a riportnak, ezen okból kifolyólag nem is rendelkezem semmilyen információval a beteg jelenlegi állapotával kapcsolatban.

Ezt az adást nagyon sok ember látta a környezetemben, annak ellenére, hogy sokan közülük normál esetben szintén nem nézik a ,,szennyvízcsatornák” manipuláló műsorait. Így történt aztán, hogy hirtelen nagyon sok rég nem látott ismerős megjelent a házunk táján ,,bölcs tanácsokat” osztogatni, hogy hát mi is lenne legjobb Andrisnak. Eleinte csak nyeltem és próbáltam illedelmes ifjú módjára jó pofát vágni az eseményekhez, de mikor már ötödik alkalommal mondják el síri arccal ugyanazt, akkor szerintem minden épeszű embernél betelik a pohár. Ekkor történt, hogy az összes jelenlévő emberrel elkezdtem ordenáré hangnemben üvöltözni, majd berontottam a szobámba egy kis idegnyugtató sírásra. Miután a zokogás hatására kikristályosodott az agyam, komoly döntést hoztam: utána járok ezeknek az őssejteknek, még ha félúton behalok is!

Nem volt szükségem hatalmas erőfeszítésre, mert a sors újabb fintoraként kiszúrtam a tévéműsorban, hogy egy héten belül a National Geography Channel levetít egy dokumentumfilmet, melynek címe: ,,Életmentő őssejtek?”. Mikor elérkezett a nagy nap betettem egy üres kazettát a videomagnóba, kezembe vettem egy bögre nyugtató hatású citromfű teát, benyomtam a rec. gombot, majd összeszorított fogakkal vártam, hogy vajon mi is lesz a vége ennek az egésznek.

Hatalmas hatást gyakorolt rám a film, amelynek a végét már nem bírtam ki könnyek nélkül. Arra viszont, hogy miért törött el a mécses, majd csak később szeretnék visszautalni. Öt, különböző betegséggel küzdő, önként vállalkozó, amerikai személy kínai élményeinek lehettem szemtanúja, amelynek során a beteg szervükbe – többségüknek a gerincvelőbe – köldökzsinórvérből származó őssejteket fecskendeztek.

> David Traube egy ötvenes éveit taposó, nagyon sikeres belsőépítész, akinek egy súlyos szívbetegség miatt szívizomszövetei rendkívüli károsodást szenvedtek. Szerepel a transzplantációs listán, de véleménye szerint nem érdemes várni. A szívátültetés előtt egy gyökeresen új kezelési eljárást próbál ki, melynek során őssejteket ültetnek a szívébe.

> Hal Barose szintén egyike azoknak a külföldieknek, akik egyre nagyobb számban utaznak Ázsiába, hogy részesüljenek a kezelésből. Hal húsz évvel ezelőtt egy közlekedési balesetben sérült meg. Eleinte mind a négy végtagja bénult volt. A lábadozása során javult az állapota, de deréktól lefele tartósan béna maradt.

> Boe Alvarez két éves korában szenvedett el súlyos agykárosodást, amikor majdnem belefulladt egy medencébe. Mivel egy év elteltével állapotában semmi javulás sem volt észlelhető, családja Kínába utazott, hátha segíthet rajta az őssejtkezelés.

> A negyvenöt éves David Aldrich Floridából érkezett. Négy évvel ezelőtt Palm Beach-ben történt vele egy tragikus baleset, amikor megcsúszott és kiesett egy hajóból. Fejét trauma érte, gerincveleje a nyaki szakaszon súlyosan megsérült, miközben majdnem belefulladt a tengerbe. A fulladás közeli állapotból újraélesztéssel tért csak magához. Járóképességét és látását elvesztette. David családjával Kínába utazott, miután hazájában már minden lehetséges módszert kipróbáltak.

> Bill és Babs már 59 éve házasok. A feleség (Babs) Corticobasalis degenerációban szenved, mely egy gyógyíthatatlan betegség. Bill az interneten olvasott egy cikket, mely szerint az őssejtek segíthetik felesége gyógyulását. Szinte minden vagyonuk ráment, hogy kijussanak Kínába.

Dióhéjban ennyit tudnék írni a betegek állapotáról. De ami igazán rémisztő, hogy így leírva közel sem tükrözi azt a szenvedést és torokszorító érzést, melyet minden emberből kivált a film. A három éves kisfiúnak semmi nem volt a tekintetében, szája tátva volt, szemei nagyra nyíltak, ülni is csak szülői segítséggel volt képes. Pedig milyen helyes kissrác! Nézni, ahogy a két életerős férfi magatehetetlenül szenved a kerekesszékben! Az ötödik beteg, Babs, eszméleténél sem volt. Egy kórházi vaságyban feküdt, nyitott szájjal, véleményem szerint a halál kies küszöbén. Ajánlom a filmet minden egészséges embernek, mert aki megnézi, az rájön, hogy minden problémájával együtt a saját élete valóságos tündérkert a fent említett emberekéhez képest. A dokumentumfilm végén pár mondatban összefoglalta a narrátor, hogy mi is történt a hőseinkkel a kezelést követő 3 hónap múlva. Íme az eredmény:

,,Miután Hal hazatért, már 20 percig is képes állva maradni egy járókeret segítsége nélkül (Itt megjegyezném, hogy eddig is képes volt, legfeljebb nem 20 percig). Azt tervezi, hogy egy éven belül újabb őssejtkezelés céljából visszautazik Kínába.

David Traube állapota tovább javul, elmondása szerint amerikai orvosai meg vannak győződve arról, hogy az őssejtbeültetés enyhített a szívbetegségén, így egyelőre nem lesz szüksége új szívre.

Boe élénkebbnek tűnik, de csak enyhe javulás tapasztalható nála. (Meg vagyok győződve, hogy ez pusztán eufemizmus, a szülők lelki terheinek enyhítése céljából). Szülei most egy franciaországi zarándokhelyre viszik, melynek vize a néphit szerint meggyógyítja a betegeket…

(És ez volt az a bizonyos pont, ahol a sírva fakadtam…)

David Aldrich látása sokat javult, de a mozgása nem. Orvosai ellenőrzik a szívritmusát, mivel egyre szaporább pulzusa aggodalomra ad okot.

Babs állapotában semmiféle változás nem észlelhető, férje viszont továbbra is vár és reménykedik…”

Összefoglalva az öt beteg közül egynek sem hozott a kezelés teljes mértékű javulást. Egy betegre pozitív hatással voltak a beültetett őssejtek, háromra semlegesek. Míg volt egy személy, akinek legalább annyit segített a terápia, mint ártott. Ami viszont mindannyiukban közös volt, az a remény. A remény volt az, ami életben tartotta őket és az, ami miatt vállalkoztak erre a még kísérleti stádiumban lévő kezelésre. A továbbiakban szeretném bemutatni az őssejtek biológiai mivoltát, az őssejtterápia különböző módszereit, illetve a legfontosabb háttérben zajló mozgatórugót: a pénzt. Ezzel szeretnék rávilágítani arra, hogy egyes gátlástalan, etikátlan, minden hájjal megkent gazemberek miként használják ki a beteg és kétségbeesett emberek gyógyulásba vetett hitét. Hiszen tudjuk, hogy szól a mondás:

,, A remény hal meg utoljára.’’

Temetésem

Nem kell se megijedni, se pezsgőt bontani, mert még élek! De ez az én blogom, ami mindenféle kompromisszum illetve megalkuvás és megfelelés nélkül olyan amilyen (vagyis olyan, mint én)!

És mivel tapasztaltam, hogy bárkivel bármi megtörténhet, ezért szeretném online ,,bebiztosítani" azt, hogy valóban olyan temetésem legyen, amilyet én akartam. Az már egyáltalán nem érdekel, hogy utána mi lesz, mivel én az egész ,,temetőbejárkálós" dolgot mindig is egy fölösleges hülyeségnek tartottam. De viszont vagyok annyira gőgős, hogy a ceremóniámat én tervezzem meg, betartván a következő pontokat:
1. Síremlékemre legyen rávésve: ,,Ez itt Takó András sírja. Azért, mert már nagyon rá fért."
2. Bár elvileg katolikus keresztény lennék, szeretném hogy mindenféle vallásos cucc nélkülözve legyen! Ebbe nem fér bele se egy keresztvetés, se egy miatyánk, sőt még egy pap se! Legyen inkább egy szép beszédű, helyes civilé a mise menetét koordináló szerep!
3. A halotti toron alkoholtartalmú italok, illetve kávé fogyasztása szigorúan tilos!
4. A temetés és a halotti tor ideje alatt dohányozni szigorúan tilos! Egyéb tudatmódosító szerek (pl. drogok, nyugtatók) használatát viszont engedélyezem!
5. Ha valaki megszegné a 2. 3. és 4. pontban leírtakat, azt két nagydarab, jó svádájú úr kísérje ki és különböző kínzóeszközökkel tegye rendre!
6. A szertartás végén a következő Auth Csilla dalok hangozzanak el, az alábbi sorrendben:

Érzés
Szállj fel magasra
Nem tudok nem gondolni rád

7. A toron kizárólag mandarin, feketeribizli és málna ízesítésű gyümölcsteákat szolgálhatnak fel, meggyes, vaníliapudingos és barackos sütemények/rétesek/fornettik társaságában!
8. Minden eddig megfogalmazott pontomat halálosan komolyan gondolom, még ha némelyik poénosnak is tűnik!

Ha valaki esetleg morbidnak érezné a bejegyzésem, annak igaza lehet. De! Jusson eszébe az a tény, hogy ha színekkel szeretnénk jellemezni andriskát, akkor egy olyan szívárványra kell gondolni, amelyben a spektrum hét színe mellett megtalálható a fekete és az atom-metálkék.
(Ezt a mondatot amúgy Rutkai Boritól vettem kölcsön, csak ő az andriska szó helyett a Specko Jedno zenekar kifejezést használta...)