Mikor ezeket a sorokat olvastam... nem is tudom, hogy pontosan mit éreztem, de eszembe jutott az összes barátom - ami ugyan nem sok, de annál szorosabb - és akik nélkül nem is tudom, mi lenne már velem. Olyan gyönyörűségesen van megfogalmazva, nem győzök betelni ezzel a "definícióval". Olvassátok csak el! Hát nem mesés? :-)
"A barát abban különbözik a többi kapcsolódástól, hogy vele fénylő szállal vagyunk összekötve - én így mondom -, ezért lesz a barátod. Ő egy segítő, a világ legnagyobb ajándéka. Nem is lehet teljes értékű életet élni nélküle. Olyan mélységes lelki kapocs, aki mellett százszázalékosan önmagad lehetsz. Van, aki a párja, a testvére mellett nem érzi ezt, de a barátja mellett igen. A barát az, aki ismer, és mégis szeret; aki ebben a fantasztikus holisztikus világban akkor jelenik meg, amikor szükséged van rá. Ő az, aki akaratlanul is segít - hatunk egymásra, adjuk-vesszük a kis jeleket, összehangolódunk."
(Soma Mamagésa)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése