"...van az a szó, s van az a hit, ami mindig felsegít"

Mindig hihetetlenül örülök, amikor megtalál egy olyan produkció, amely teljes mértékben tükrözi az érzéseimet, gondolataimat. Ilyen a Túl az Óperencián című dal, és a hozzá készült videoklip is. Azt gondolom, Balázsék egy égbekiáltóan fontos tényre hívták a fel az emberek figyelmét ezzel a klippel, és annak mondanivalójával. Arra, hogy mi az, ami az emberek életéből a legjobban hiányzik manapság. Mert ha megkérdezzük az utca embereit, hogy mit hiányol leginkább az életéből, szinte biztos vagyok benne, hogy azt a választ kapjuk, hogy "a pénzt, mi mást". Pedig szerintem legnagyobb baj az, hogy az embereknek nincs hitük. Nem hisznek abban, hogy igen, 5 év múlva sokkal jobb lehet az életük. Pedig dehogynem, csak ne akarjunk mindent azonnal ;) A dal angol nyelvű változata, melynek címe Not my life (Nem az én életem) túl lép ezen, ott a fő hangsúly azon van, hogy amiket a szülők, barátok, tanárok, ellenségek, vagy bárki ránk kényszerít, abból a szerepből merjünk kitörni, és merjük kiordítani magunkból, hogy "nem, ez így nem az én életem, ti ebbe többé ne szóljatok bele!". Tudjátok, a csodák a komfortzónánkon kívül történnek. Merjük hát elhagyni azt! "Ha boldog akarsz lenni, legyél az!" -- L. Tolsztoj

Idézet

"Ne Te akard irányítani az eseményeket, a történéseket, találkozásokat, embereket! A Te feladatod, hogy a vágyaidnak megfelelő rezgéseket bocsásd ki magadból, a többit pedig bízd rá a Vonzás Törvényére - meglátod elrendezi. A hasonló jeleket kibocsátókat egymáshoz kapcsolja, az eltérőeket eltaszítja egymástól." (Abraham-Hicks)

Nekem eddig bejött! :-) Bár úgy vélem, ez tulajdonképpen megegyezik az általam oly régóta használt életfilozófiával, mely szerint az élet egy tükör. Erősítsük hát ezt a gondolatot! A mai őrült világban nem árt átismételni az útravalókat! :-)