2009. május 28.

Kilégzés


Oké. Túléltem. Minden rendben. :) Bár szerintem ide kevés volt csak a tudás, ide szerencse is kellett. És MOST KIVÉTELESEN az is volt. Pl. a legjobb irodalomtételt húztam: Ipsen - Nóra. Érdekes, hogy a stressz ellenére nagyon jó hangulatban telt a vizsga előtti várakozás. Persze aztán a későbbiekben születtek furcsa mondatok. Például: ,,Tímea hűvösvérű asszony volt" vagy ,, Angliában a 17. sz. elején Szent Mária uralkodott" vagy ,, Tímár Mihály menekült a felesége elől". És még hány olyan aranyköpés lehetett amiről én nem tudok! ....

2009. május 23.

Kivégzés


Itt vagyunk a nyár elején. Mindenki virul, mindenki szép és boldog és karcsú (vagy nyaral Floridában :P) . Én meg mindjárt elsírom magam... Sebaj...
Többek között nyakamon a ,,teljesítmény mérés" (máj.27!!!), úgyhogy visszavonulok a ,,tanulás elefántcsonttornyába." Brillírozni KÉNE, de hát ilyen lestrapált állapotban... Ráadásul még egy óriási pattanás is ékesíti a homlokomat, hiába kenem az arcom svéd cseppel minden reggel és este! Ajjajjaj. Az ilyen vizsgákról mindig az jut eszembe, hogy a bemenet kivégzés, a kimenet kilégzés. És ráadásul még mindig izomlázam van! (Bár már nem annyira.) És most valahogy az agyam se fog. Na de se baj, MEGOLDOM!

Miután minden lecsendesedik jelentkezem!

2009. május 21.

Ez fáj ...


-Pistike, ne hintázz a nagypapán!
- Pistike, hányszor mondjam, hogy ne hintázz a nagypapán!
- Pistike, ha még egyszer a nagypapán hintázol, mellé akasztalak téged is!

-Négy lába van és egy keze, mi az?
-Pitbull megy haza a játszótérről.

A beteg hallgatja a diagnózist: veseelégtelenség, májnagyobbodás.
- Doktor úr tudna valami pozitívat is mondani?
- Hát itt van például mindjárt az Aids-teszt végeredménye.

2009. május 16.

Sic transit gloria mundi. - Így múlik el a világ dicsősége.


Éppen mamához készültünk Üllésre. Anyu még szokás szerint szöszmötölt. Mondta, hogy addig induljak el a kocsihoz, ami az alagsori bejárattól van tíz méterre. Lelifteztem az alagsorba, megyek az ajtó irányába. Már csak 5 lépésnyire voltam, mikor három tizenéves srác (nálam fiatalabbak) lecsörtettek, majd leültek a legalsó lépcsőfokra és egyszerre rágyújtottak. Megszeppentem és megálltam egy helyben, úgy mintha várnék valakit (ami végül is igaz volt...). A srácok köszöntek nekem, én meg udvariasan visszaköszöntem. Ezek után felváltva bombáztak különböző kérdésekkel:
- Dohányzol? Kérsz egy cigit?
- Kösz nem. Vigyázok magamra.
- Te milyen zenét hallgatsz?
- Auth Csillát.
(Arcukon teljes sötétség.)
- Micsoda?
- Mindegy... Akiket én szeretek azt valószínűleg nem ismeritek...
- A techno-t szereted?
-... Nem.
- Rap-pet?
- Azt sem.
- Akkor mit szeretsz??? Milyen hajú csajok jönnek be neked?
- Ezt így nem tudom megmondani... Szerintem az egész embert egyben kell nézni.
(Ennél a mondatomnál nagyon furcsán néztek.)
- Jössz ki a Forma1-re?
-Nem.
-(ámultan:) Miért nem?
- Nem célom megnézni pár száguldó autót a tömegben. Nem hoz lázba az ilyen.

Ekkor levágtatott egy negyedik gyerök. A többiek felálltak, köszöntek neki, kezet fogtak..... Én meg addig szépen csendben kiosontam....

2009. május 14.

Válasz


Nagyon aranyos vagy ,,Niara"! Köszönöm a pozitív szavakat. De szerintem te is tudod, hogy a jövő olyan ködös. Félek is tőle, meg várom is (de most inkább félek). Már kitűztem egy célt, hogy hogyan tovább, de ezt még hét lakat őrzi. Nem akarok úgy járni, hogy beharangozok valamit, aztán a végén mégis változik. De nagyon jól esik, hogy vannak még ilyen emberek.Most például azt próbálom kinyomozni, lehet-é a mi kis oskolánkban médiaismeretből érettségizni. Ha nem ,akkor etika lesz. Őszintén olyan furán is érzem magam, most hogy az osztály 90%-a már idén érett lesz. Na mindegy. Ez van. Sprite. :)

2009. május 6.

Auth Csilla - Költözés


NA VÉGRE EGY KIS OPTIMISTA HOZZÁÁLLÁS (AZ AMÚGY) FÁJDALMAS DOLGOKHOZ! REMEK DALLAM, REMEK SZÖVEG ÉS EGY FANTASZTIKUS ELŐADÓ:


2009. május 4.

Itt az ideje köszönetet mondani pár embernek:


*Editnek, hogy elviseli a hülyeségeimet és ápolja a lelkemet, miközben keményen dolgozunk.

*Barbinak, mert ott segít, ahol tud.
*Anitának a biztatást, a sok harapnivalót és a Super Mario-t.
*Ádámnak az empátiát és az Auth Csilla CD-t.
*Gyöngyikének, hogy olyan jószívű és hogy olyan jól telnek az angol órák.
*Anyunak, hogy rohangál nekem CD-ügyben.
*Nagy Natáliának, hogy újra visszaírt.

Meg még sok mindenki van, de róluk majd máskor.